Hetfon szerencsere mindenki egeszseges volt. ugyhogy a reggeli rutin utan egyutt indultunk a bölcsibe. Lily atvette a benti cipojet es ment is be a terembe ahol Christe mar varta is. Lilynél eltört a mécses:( de elköszöntünk Tőle és mondtam hogy anya siet érte munka után. Mire kiertünk a kapunk Lily mar nem is sírt. :) hurrá:) Mivel kocsival voltunk igy apat elvittem a munkahelyere es onnan mentem en is az enyémre:) Eljött ez a nap is, vártam NAGYON. Mivel volt még időm igy beugrottam beszárittatni a hajam, tök jól esett, aztan az eső is jól esett, igy vettem 800 forintert egy jo kis ernyőt. :) Majd pedig tenyleg indultam dolgozni:) Jó messze sikerült leparkolnom, ugyhogy sétaltam picit, de a kedvem semmi nem ronthatta el. :) Szinte szárnyaltam:) A Férjem dolgozik, szereti amit csinál , nekem is van munkam es a tüneményes, kicsit hisztis lányunk pedig bölcsibe jár. Nem aggódok érte, tudom, hogy jó helyen van és ha barmi lenne hivnanak. Tudom, hogy előbb utóbb ugyis beteg lesz, ezt elkerülni nem fogjuk tudni:( DE tegnap vmi olyat éreztem, hogy minden klappol, hogy minden úgy jó ahogy van. BOLDOG VAGYOK! Remelem, hogy ugyanezt Lily is el tudja mondani magáról és Balázs is.
Tegnap még nem dolgoztam, mára már van gépem és előbb utóbb telefonom is lesz. Úgy gondolom hogy a jövő héttől fog úgy minden elindulni munka fronton. Viszont igy élvezem, hogy fél 11re jövök és 3kor indulok Lilyért:) Tegnap észre sem vett mikor megérkeztem, úgy szóltak neki, hogy itt van anya és futott is hozzám, én pedig úgy öleltem:) Persze egesz nap gondolok Rá, de így mikor meglatom , el sem hiszem , hogy ő az én édes, kicsi Lilyborsóm. :) Hazamentünk es szomszédoltunk, ami nagyon jó volt, mert Balazs szülinapozni ment igy kettecskén voltunk Lilyvel. Kb. negyed 7re értünk haza es összepakoltunk kicsit, aztan mese és fürdés volt...éééééés elaludt a karomban, miközben aludt óvatosan puszilgattam a kicsi fejét, szívtam be az illatát. Mostanaban éjszakanként mindig megébred, 1szer vagy 2szer van hogy be kell menni van hogy nem. Még mindig nem tudom eldönteni, hogy a foga vagy a bölcsi miatt, amint kijön végre az utolsó szemfoga akkor kiderül.
Sokszor éreztem hogy ez vagy az nem jó, nem így kéne...stb...de most úgy érzem tökéletes MINDEN, de MINDEN, ezt kívánom mindenkinek.
Tegnap este döntésre jutottam. Befejezem a blogolast, legalabb is itt ezen a fórumon, az Our life in California cim alatt biztosan. Akit továbbra is érdekel az életünk azzal szívesen megosztom továbbra is, de már máshol.
GOOD BYE