Lily holnap 1 éves...ugyhogy az a nap ROLA fog szolni (jo mondjuk a tobbi is:)) ezert meg most/ma koszonom...

Az anyasag nem egyszeru dolog, sok nehezseggel, megprobaltatassal, elvarasokkal jar, amiket sok no nem ismer fel, nem mer kimondani, nem meri azt mondani, hogy ez nehez, sok, elegem van, szo szerint a hajam hullik tole, mert azt hiszik, hogy akkor ok ettől rossz anyak. En is ezt hittem, mig nem erkeztek a hozzaszolasok, a biztatasok. A bizonytalansagom megmaradt, ketsegbe is tudok esni nagyon hamar. :) Sok olyan tanacsot, tortenetet hallottam itt, ami segit tullendulni a kellemetlen eseményeken.

Kedves Anyukák! Mindenkinek Koszonom, a meg leendo anyukaknak is:) Van akit nem is ismerek szemelyesen megis olyan sokat jelentetek nekem.

Azert kezdtem el irni, mert ugy alakult az eletem/tunk hogy egy masik kontinensre koltoztunk es akkor azt hittem, hogy az nagyon hosszu ideig fog tartani es hogy talan vissza sem talalunk, de nem igy lett...szerencsere...kozben pedig megszuletett Lilyborso, akitol tenyleg minden, de MINDEN mas lett...es vele egyutt anya lett belolem. Ez egy egeszen uj szerep. Osszehasonlíthatatlanul masabb, mint eddig barmi az eletemben. Es ugy erzem, ezt meg kell osztanom. Na es persze azert mert ugy tervezem, hogy egyszer majd Lilyborso is elolvashatja, nyomtatva, amit talan 18. szuletesnapjara kap meg tolem. Mar most osszeszorul a gyomrom ha arra gondolok vajon mit fog szolni a tobb ezer oldalhoz ami rola, rolunk szol...:D

Dorinak(Zimmermann) kulon koszonom, az Ö blogja volt az elso amit elkezdtem olvasni, milyen szeretettel varta Adamot es hogy milyen feltekeny voltam mikor Adam hamarabb erkezett. Amikor eloszor kerdeztem Dorit arrol a keszulekrol, amivel Adamot hallgatta a pocakjaban es szentul meg voltam gyozodve hogy ilyen nekem is kell, de Balazs nem engedte mert azt mondta hogy en azzal is aludnek. Dori altal ismertem meg eloszor Lizt es kislanyat Dorkat, akin keresztul mar kostolgattam a milyen is lesz majd erzest es hogy fogom tanitgatni en is Lilyt es akit parhuzamosan olvastam aszerint ahogy Lily cseperedett, majd Vivit meg pocakosan, aki epp turelmetlenul varta hogy megszulje kisfiat Szabit es o is elottem szult, vegul pedig Bobitaekat akiket hosszu idon keresztul csak zugolvastam es pont a szulesebe kapcsolodtam be(persze kepletesen:)) hogy elment a magzatviz es milyen jo hogy epp kiment a konyhaba es nem az uj kanapera ment...Koszonom Nektek!!! Altalatok, veletek lettem anya, Lily anyukaja...

Koszonom Anyukamnak, aki mig kint eltunk mindennap tobbszor is hivott skype-on vagy telefonon vagy kuldte az smst hogy ne erezzem magam olyan egyedul, megtanitotta hogyan furdessuk Lilyt, kiutazott hozzank, hogy segitsen, tamogasson minket es mikor hazaerkeztunk megtovabb segitett, vigyazott Lilyre ha kellett es minden mozdulataval azt ereztette hogy jol csinalom, pedig tudom, hogy valojaban nem mindig gondolta igy:) Amit pedig oszinten nagyon remelelek, hogy egyszer nekem is olyan kapcsolatom lesz Lilyvel, mint nekem az en anyukammal.

Koszonom a Noveremnek, hogy kuldte a hosszu leveleit es biztositott rola hogy ami nekem jo az jo Lilynek is es hogy nem donthetek rosszul csak jol. es hogy csodas anyukaja vagyok Lilynek. Hogy amikor felhivtam hogy a gyerekem nem eszi meg a gyumolcs puret es ha nem eszi meg ehes lesz es ha ehes nem fog elaludni es ha nem alszik el mi lesz velem? Mire csak annyit mondott hogy : nyugi...akkor nem eszi meg...majd megeszi kesobb vagy adj neki vmi mast. Teljesen letaglozott a hangja nyugodtsaga. Hittem neki...a sok-sok ruhat pedig amit folyamatosan hord hozzank arrol mar ne is beszeljek...

Koszonom apukamnak, hogy tamogat es hogy igy szereti az unokajat es ellatja tomerdek almaval, zoldseggel:)

Koszonom a Keresztanyamnak, hogy eljott hozzank San Joseba es velunk toltott egy hetet es ezzel is megkonnyitette az utolso napokat, hogy szamolas nelkul kuldi Lilynek a ruhakat, kiegeszitoket es hogy rolunk sem feledkezik meg soha.

Koszonom az anyosomnak, akit bar sosem hivok igy, mert o nekem Balazs anyukaja:), hogy bar a kapcsolatunkban voltak hullamvolgyek megsem szol bele hogyan nevelem/juk Lilyt. Elmondja a velemenyet de ha nem ugy cselekszem/unk nincs sertodes, kiborulas, egyszeruen csak elfogadja hogy en/mi igy dontottem/tunk. Nem gondoltam hogy ez valaha igy lesz, mert tudom nem egyszeru az anyos meny viszony, de megis azt mondom, hogy a mienk ugy jo ahogyan van.

A sogornomnek, akit szinten nem hivok igy, mert o nekem Balazs huga, hogy rengeteget beszel velem es nem kap sikitofraszt ha epp Lily evesi vagy alvasi szokasairol tartok kiseloadast, tekintve hogy 23 eves es nincs gyereke azt hiszem ez tobb mint sok, amit ki lehet birni. Hogy jon ha megkertem/em hogy vigyazzon Lilyre es meg elvezi is, hogy inkabb nem alszik el csak mert fel, hogy nem hallana ha Lily felsir, mert o igy szereti Lilyt.

Koszonom Juditnak, a baratnomnek, aki hetfonkent jon hozzank hogy velunk toltson egy kis idot, aki nem egyszer segedkezett Lily furdesenel, aki nem sajnalja az idot, hogy kisse befasult baratnojevel toltse az idejet es neha neha elvisz az ejszakaba hogy emlekeztessen ra hogy volt ido, mikor "csak" no voltam.

Koszonom Dorinak(Papp), hogy ennyit levelezik velem es kuldi Lilynek a Gap, Carters baby rucikat es hogy sosem feledkezik meg rolunk, hiaba a nagy tavolsag. Hogy tanacsot ker tolem...pont tolem, a para anyutol, aki engedely nelkul kb. bepelenkazni sem mertem Lilyt anno. Hogy a csaladjanak szant emailekben en is mindig ott vagyok es hogy bar tobb eve nem talalkoztunk megis Dany es Lily osszehozott minket. 

...es vegul, de nem utolso sorban koszonom a Ferjemnek, hogy a nehezsegek ellenere vagy eppen azert:) igy szeret es a lanyunkat is, hogy boldog csaladot tudunk biztositani Lilyborsonak (hogy mikor megkerdezem, hogy: "Szerinted mi orokre egyutt maradunk akkor mindig azt mondja: "Igen", akarmilyen hulye kerdes is ez), mert azt hiszem ez a legfontosabb. Koszonom, hogy lehetove teszi hogy itthon maradjak Lilyvel ameddig csak akarok, de megerti, hogy en szeretek dolgozni es szeretnek visszamenni es hogy ugy gondolom Lilynek is a javat szolgalja ha gyerekek kozott van es megtanulja milyen kozossegben lenni. Hogy bar lenne ujra lehetosegunk az Allamokba koltozni, nem erolteti. Hogy a "kisse" eldeformalodott alakomat is ugyanugy szereti mint eddig:) es megtanulta 11-esen( egyel sem tobbel) is hallani a TV-t. :D

Kerek mindenkit hogy ne sertodjon meg ha esetleg nem irtam rola, ez nem verseny, mindenki fontos nekem es MINDENKINEK KOSZONOM megegyszer.

"Az anyaság arról szól, hogy elfogadod, hogy kevesebb lett az időd és az energiád. De nem fogyott el, bár néha úgy tűnik, hogy mégis. Arról, hogy igyekszel hű maradni önmagadhoz. Ha ez odaveszne, milyen anya lehetnél? A dolgok mindig változnak, függetlenül attól, mennyire szeretnénk, hogy ne így legyen. Minden nap készíthetsz egy fotót a gyerekedről, és minden nap idősebb lesz rajta. Ez tény. Szívszakasztó tény, de azért tény. Szóval szakítsd le minden napnak a gyümölcsét. Nézd meg a gyerekeidet, mert ők tudják, hogy éljék meg a szélsőséges szenvedélyek rövid villanásait. Ha másért nem, azokért a pillanatokért érdemes élni. Segítenek, hogy emlékezz rá, ha hagyod, hogy megtegyék. Érezd magad szerencsésnek, hogy egy darabig még melletted vannak."